Az, hogy ez a dolog létrejött, senkit nem lephet meg. Ez a dolog a természetes velejárója a valóságnak, és az lenne megdöbbentő, ha senkinek nem jutott volna eszébe. Ha objektíven megvizsgáljuk a körülményeket, a japán valóság tényeinek logikus láncolatát, fel fogjuk ismerni, hogy ez a dolog szükségszerű volt. Ez a dolog, ahogy már mindenki kitalálta, az aerobikos nyelvlecke.

Legyünk őszinték: mindannyian fantáziáltunk már erről. Ugyan ki az, aki angol órán még soha nem gondolt rá: “Sokkal érdekesebb lenne a nyelvtanulás, ha tornamozdulatokkal kötném össze!” Van-e olyan nő, aki aerobikozás közben nem erről álmodozik: “Bárcsak angol kifejezéseket is gyakorolhatnék edzés közben...” Ezeket az ösztönösen előtörő igényeket elégíti ki a japán aerobikos nyelvlecke.

Tény 1: Egészségesen kell élni. Hatvan fölötti tanítványaim majdnem minden hétvégén mennek túrázni. Én magam még sosem voltam úgy kirándulni a hegyekben, hogy tíz percenként egy nyugdíjas outdoor fanatik csoport el ne tűzött volna mellettem. Sőt: van egy speciális típusú japán, aki azt csinálja, hogy minden adandó alkalmat megragad az izomnyújtásra. Vonaton álldogálva, vagy sorban a pénztárhoz - rögtön megy a terpeszben hajlongás, vádli-rugóztatás, vagy ritmikus karkörzés. De már olyan nőt is láttam, aki kávézóban, barátnővel beszélgetve vágta magát jóga-pózokba.

Tény 2: Ennek az országnak mostmár tényleg muszáj megtanulnia angolul. A Tokiói Nemzetközi Filmfesztivál húszfős személyzetéből senki nem érti azt a szót, hogy “subtitles”?! A bevándorlási hivatalban az ügyintézők flegmán közlik, hogy csak japánul beszélnek?! (Múlt heti élményeim.) Ez nem állapot.

Tény 3: A Japánon kívüli országok koszosak és veszélyesek, ezért a legjobb nem utazni sehova, de ha mégis utazunk, egyvalamire kell leginkább felkészülni. Nevezetesen, hogy a Föld többi országában van úgynevezett bűnözés. 

A fenti három tény együttes eredménye kézenfekvő. Tornázzunk úgy, hogy közben minden gyakorlathoz megtanulunk egy-egy hasznos angol kifejezést, amire szükségünk lehet, ha külföldön bajba kerülünk.

A videó elején jól látható, ahogy éppen bajba kerül egy nő. (A szöveg nyomokban tartalmazza az angol “trouble” szót, vagyis japánul “to-ra-bü-rü”.) Szó ami szó, megfagyott az ereimben a vér, amikor először láttam ezt a videót, és felháborodva néztem a csúnya külföldiek támadását a parkban. A videó alapján az elengedhetetlen mondatok, melyek ismerete nélkül felelőtlenség utazni:

“Vegyél el tőlem, amit csak akarsz!”

“Hagyj életben!”

“Két férfi kirabolt.”

Még ha olyan szerencsésen alakulnak is a dolgok nyaralás közben, hogy valami csoda folytán senki nem akar kirabolni, akkor se nyugodhatunk meg. Megbetegedni bármikor meg lehet, és ilyen esetben tudni kell, mit mondjunk az orvosnak.

“Hívják a mentőket, kérem!”

“Csúnya hasmenésem van!”

“Lázasnak és gyengének érzem magam.”

“Allergiás vagyok a penicillinre.”

“Beszél valaki japánul?”

“Hányat kell ebből bevennem?”

“Érvényes erre az egészség-biztosításom?”